|
Milyen idős a gyermeked?
2010-02-10
1 komment Sok gyermek születik ezzel a rendellenességgel, vagy éppen betegség miatt alakulhat ki náluk a hallás sérülése. A sérülés fokától függően a gyerekeknek nagy az esélye az integrált oktatásba való részvételre egészséges társaikkal, de ehhez szükséges a minél korábbi felfedezés, és a megfelelő fejlesztés. A hallássérülés lehet veleszületett, vagy szerzett. A veleszületett sérülés okai közé elsősorban genetikai módosulások, illetve a magzati életben bekövetkezett fertőzések, betegségek sorolhatók. A szerzett hallássérülés leggyakrabban gyulladásos megbetegedések miatt alakul ki. Befolyásoló és nagyon jelentős tényező, hogy a hallássérülés a beszéd megtanulása előtt, vagy ez után következett-e be. Ha az első eset áll fenn, akkor a gyermeknek a beszédet és annak meghallását teljes egészében meg kell tanulnia, az utóbbi esetben viszont újratanulásról van szó, hisz már rendelkezik ezzel a képességgel, csak az új helyzethez kell alkalmazkodni. Minden csecsemő átesik egy hallásvizsgálaton a születése után pár nappal, de ilyenkor általában csak a nagyon súlyos halláskárosodást veszik észre. Ezért fontos, ha a gyerek a következő jeleket mutatja, akkor forduljunk szakorvoshoz. Ilyen jelek: ha a gyermek nem figyel a zajokra, a beszédre, a beszédfejlődése valami miatt nem indul el időben, illetve, ha gyakran visszakérdez, láthatóan koncentrál, hogy megértse a mondatokat, vagy éppen figyelmetlennek tűnik. Sokszor véletlen veszik észre a szülők, hogy a kicsi nem hall megfelelően. Például leejtenek valamit, ami éles, vagy éppen erőteljes hanggal jár, de a gyermek nem ijed meg, nem reagál rá.
Ilyen esetben kérni kell beutalót fülvizsgálatra. A hallásállapot mérése az audiológiai szakrendelésen történik. Itt kivizsgálják a betegséget, megállapítják a halláskárosodás nagyságát. Gyermekkorban más eljárást alkalmaznak, mint felnőtteknél. A cél, hogy a gyermek olyan hallókészüléket viseljen, mellyel a hallásküszöb a beszédmezőbe kerül, vagyis képes legyen a beszéd meghallására. Hosszú távú célja pedig, hogy meginduljon a gyermek nyelvi fejlődése, és az integrációja halló gyerekekkel. Ez persze nem egyik napról a másikra alakul ki, hosszú évek munkájába telik, hogy olyan közegben is képes legyen a gyerek megfelelőképpen tanulni, mint egészséges társai. Fontos, hogy a környezete is beszéd-hallás fejlesztő legyen, összehangolást igényel szülő és gyógypedagógus között. Az emberi hallás keretek közé van szorítva. Különböző fogalmakat kell megismernünk annak érdekében, hogy érthetővé váljon a probléma. A hallásküszöb az a határ, amilyen hangokat még éppen hallunk. Ha túl magas, illetve ha túl hangos hangokat hallunk, azok kellemetlenek és fájdalmasak lehetnek, innen kapta a kellemetlenségi- illetve a fájdalomküszöb a nevét. A hallásvesztéskor a gyereknél a hallásküszöb megemelkedik, ekkor csak az erősebb hangokat hallja meg, rosszabb esetben meg sem hallja azokat. Az ép hallású személy hallásküszöbe 0-10 decibel (a hangerősség mértékegysége, jele: dB) hangerő között található, addig a hallássérülteknél ez 30-100 vagy még ennél is nagyobb decibel közötti értéket mutathat. A fülünk 20-20 000 Hz közötti magasságú hangokat érzékeli, például a beszédhangok a 300 és 4000 Hz közötti területen foglal helyet. A hallásveszteség sok esetben nem egyenletes, nem azonos mértékben jelentkezik minden frekvenciasávon, azaz hangmagasságon.
A hallássérültek két csoportba sorolhatók: nagyothallók és siketek. A hallókészülékek rohamos fejlődésének, illetve a korai fejlesztésnek köszönhetően teljesen siket gyermekek ma már alig vannak, a nagyothallók előfordulása pedig a siketekhez képest kb. tízszerese. A hallássérülés súlyossága a hallásküszöb lefutásától, illetve a hangmagasság érzékelésétől, a beszédhallás fejlettségétől, és a kombinációs készségtől is függ. A következő csoportokról beszélhetünk:
Enyhe nagyothallás: 25–40 dB hallásveszteséget jelent
Manapság a modern hallókészülékek akár 60 – 70 dB erősítésre is képesek, vagyis az eredeti hallásállapotot nagymértékben módosítják, emellett a hallásgörbék egyenetlenségeit is képesek korrigálni bizonyos határok között. A készülék, felerősítve juttatja el a hangokat fülhöz, így a hallássérült is támaszkodhat hallására ugyanúgy, mint a többi társa. Képes felfogni így a beszédet, emellett a szájról olvasás is jelentősen megkönnyíti a beszédértést. A szájról olvasás módszere az egyik legfontosabb lépés, amit meg kell tanulnia a kicsinek. Abban az esetben, ha a gyermeknek csak az egyik füle sérült, legyen bármilyen súlyos is annak a fülnek a sérülése, akkor is képesek lesznek a megmaradt ép fül használatával boldogulni, de figyelembe kell venni, hogy hova ültetik, milyen hangerővel beszélnek hozzá. Az irányhallás okozza ilyenkor a legtöbb problémát. Ma már van a halláskárosodásra megoldás, és a megfelelő fejlesztési programokkal ugyanolyan életet élhetnek majd ezek a gyerekek is, mint egészséges társaik. - Torma Tímea - Képek forrása: flickr.com
Cimkék:
betegségek
1db hozzászólás
|
Anyuci blogger fal  Gyerekrovat Book.hu könyvajánló 
Marcus Pfister
Lázár Ervin
|
